Egy kitekintést akartam írni a Titkos ajtóhoz, aztán úgy alakult, hogy egy cseppet magam is elvesztettem a bejegyzés fonalát, így végül is elkülönítettem ezt az írást a történettől.
Valószínűleg jól tettem.
Előre tudom, hogy ki fognak nevetni páran, de az én ,,fiatalságom" a TeveClub-on élte ki különböző hajlamait. Biztosan sokan meglepődnének, ha tudnák, pár éve mennyi beteg, perverz ember megfordult egy ilyen ártatlannak tűnő, tevét nevelős oldal chat szobájában.
Valószínűleg jól tettem.
Előre tudom, hogy ki fognak nevetni páran, de az én ,,fiatalságom" a TeveClub-on élte ki különböző hajlamait. Biztosan sokan meglepődnének, ha tudnák, pár éve mennyi beteg, perverz ember megfordult egy ilyen ártatlannak tűnő, tevét nevelős oldal chat szobájában.
Sok érdekes kapcsolatra tettem szert ott is, annak idején. Persze itt nem a rossz hajlamúakra kell gondolni. Köttetett néhány - eleinte - mélynek tűnő felszínes barátság is. Egyikből, másikból akár lehetett volna valami, de valahogyan mindegyik végén elhangzott a kijelentés: ,,Legyünk inkább barátok!"
És általában nem én voltam az, aki kimondta a végszót.
Sokáig nem foglalkoztatott különösebben a megjelenésem. Anyukám vette a ruháimat, kopott festékes szemüveget hordtam, a hajam sisakként lapult a fejemre.
A fiatalok pedig kíméletlenek. Mikor eljutottunk a képküldözgetős fázisba, hirtelen a lelki társból, testvéri bizalmi kapcsolat lett. Vagy óriási veszekedés.
Ahogyan próbálom rendezgetni ezeket az emlékeket, elég sok dologra választ lelek. Az emberekbe vetett bizalmatlanságom, az elutasítástól való félelmem...
Ha az embert nem érik sikerélmények, akkor nehezen találja a jó irányt. Valószínűleg ezért vagyok ennyire elveszett. Már több, mint 21 éve.
Nem mondom, hogy a külcsín egy apró semmiség, de mégis. Miért nem kapod meg azt az apró kis esélyt sem? Első pillantásra nem vagy egy Victoria's Secret modell, tehát itt az ideje lehajtott fejjel világgá kullogni?
A legrosszabb az egészben, hogy azok a srácok, akiknek ilyen óriási elvárásaik vannak, szintén nem mennének át a rostán egy Calvin Klein bemutató során. De ez úgysem számít.
A legrosszabb az egészben, hogy azok a srácok, akiknek ilyen óriási elvárásaik vannak, szintén nem mennének át a rostán egy Calvin Klein bemutató során. De ez úgysem számít.
Nem kérdés miért van annyi önbizalom hiányos nő manapság. Ilyen elvárások mellett, talán Angelina Jolie is azzá válna. Ha nem egy Brad Pitt lenne a férje.
***
A tökéletes nő kerestetik!
Milyen is ő valójában?
Magas, vékony, a lábai a nyakában. A haja derékig ér, dús és fényes. Csak semmi póthaj, az olyan mű. Az arca szimmetrikus, az arccsontját mintha egy szobrász faragta volna. A mosolya vakítóan fehér, hiszen a szájában igazgyöngyök virítanak. Darázsderék, feszes popsi.
És fontos mindenki tudtára adni: A nagy mellbőség nem hátrány!
A tökéletes nő fitt, szereti az állatokat. Nem a chivavat és nem sipítozva, platformos magassarkúban teszi mindezt.
Nem rejti smink alá az arcát, csak annyit hord, amennyi kiemeli a tökéletes vonásait. Van stílusérzéke, de melegítőben is tökéletes, mert tudja, hogyan kell azt hordani.
Nem veti meg a nassolást, hiszen ha becsúszik egy-egy tábla csokoládé, másnap úgyis le mozogja azt a konditeremben.
Széles a baráti köre. Mindenki imádja, mert egy tünemény. Minden napra van valami programja, sosem unatkozik. Néha ezt meg is osztja a közösségi oldalakon, de nem függő.
Amúgy kedvestörődőőszinteésmegbízható.
***
A tökéletes férfi kerestetik!
.jpg)
Nekem a tökéletes férfi...
Harry herceg. Katonai uniformban. Vagy anélkül.
Theo Hutchcraft. A ,,Stay"-ben.
Leonardo DiCaprio a ,,Kapj el, ha tudsz"-ban.
Brad Pitt a ,,Ha eljön Joe Black"-ben.
Mostanában valamiért sokat beszélünk egymás között is arról, milyen a tökéletes férfi.
És én arra jutottam, hogy nagyrészt tökéletlen.
A tökéletlenségek rejtik általában a legveszedelmesebb csapdákat.
Persze nem vagyok én álszent, nekem is van egy zsánerem.
Egy időben szó szerint a szőke herceget kerestem. Oda meg vissza voltam a szőke, kék szemű focistákért. Aztán az első szerelmem barna hajú volt és zenész.
Azt hiszem azóta pártoltam át a barna hajúakra és azóta vagyok veszedelmesen oda a szép kezekért, hosszú, művész ujjakkal.
A mellkas mérete annyira nem izgat, a magasság viszont imponál. Nem olyan rossz, ha szó szerint van valaki, akire felnézhetsz.
Szeretem, ha valaki ad magára. Nálam azért ne készülődjön többet, mert, ha már ott tartunk, akkor nagyon nagy bajok vannak. De nem hátrány, ha igényes, ápolt és valamennyit, azért konyít a divathoz.
De ez mind mit sem ér, ha hiányoznak a valóban fontos dolgok.
Mint a humorérzék. Ennek híján nem igazán van miről beszélnünk. Hozzám kell is belőle nem kevés. Nem vagyok egyszerű.
A zeneszeretet. Akkor végre nem kellene egyedül tombolnom kéthetente valami ismeretlen társaság kellős közepén.
Amúgy pedig legyen kedvestörődőőszinteésmegbízható.
Lassan felemészt a szeretethiány.
.jpg)
Peace Out
A tökéletes nő kerestetik!
Milyen is ő valójában?
Magas, vékony, a lábai a nyakában. A haja derékig ér, dús és fényes. Csak semmi póthaj, az olyan mű. Az arca szimmetrikus, az arccsontját mintha egy szobrász faragta volna. A mosolya vakítóan fehér, hiszen a szájában igazgyöngyök virítanak. Darázsderék, feszes popsi.
És fontos mindenki tudtára adni: A nagy mellbőség nem hátrány!
A tökéletes nő fitt, szereti az állatokat. Nem a chivavat és nem sipítozva, platformos magassarkúban teszi mindezt.
Nem rejti smink alá az arcát, csak annyit hord, amennyi kiemeli a tökéletes vonásait. Van stílusérzéke, de melegítőben is tökéletes, mert tudja, hogyan kell azt hordani.
Nem veti meg a nassolást, hiszen ha becsúszik egy-egy tábla csokoládé, másnap úgyis le mozogja azt a konditeremben.
Széles a baráti köre. Mindenki imádja, mert egy tünemény. Minden napra van valami programja, sosem unatkozik. Néha ezt meg is osztja a közösségi oldalakon, de nem függő.
Amúgy kedvestörődőőszinteésmegbízható.
***
A tökéletes férfi kerestetik!
Nekem a tökéletes férfi...
Harry herceg. Katonai uniformban. Vagy anélkül.
Theo Hutchcraft. A ,,Stay"-ben.
Leonardo DiCaprio a ,,Kapj el, ha tudsz"-ban.
Brad Pitt a ,,Ha eljön Joe Black"-ben.
Mostanában valamiért sokat beszélünk egymás között is arról, milyen a tökéletes férfi.
És én arra jutottam, hogy nagyrészt tökéletlen.
A tökéletlenségek rejtik általában a legveszedelmesebb csapdákat.
Persze nem vagyok én álszent, nekem is van egy zsánerem.
Egy időben szó szerint a szőke herceget kerestem. Oda meg vissza voltam a szőke, kék szemű focistákért. Aztán az első szerelmem barna hajú volt és zenész.
Azt hiszem azóta pártoltam át a barna hajúakra és azóta vagyok veszedelmesen oda a szép kezekért, hosszú, művész ujjakkal.
A mellkas mérete annyira nem izgat, a magasság viszont imponál. Nem olyan rossz, ha szó szerint van valaki, akire felnézhetsz.
Szeretem, ha valaki ad magára. Nálam azért ne készülődjön többet, mert, ha már ott tartunk, akkor nagyon nagy bajok vannak. De nem hátrány, ha igényes, ápolt és valamennyit, azért konyít a divathoz.
De ez mind mit sem ér, ha hiányoznak a valóban fontos dolgok.
Mint a humorérzék. Ennek híján nem igazán van miről beszélnünk. Hozzám kell is belőle nem kevés. Nem vagyok egyszerű.
A zeneszeretet. Akkor végre nem kellene egyedül tombolnom kéthetente valami ismeretlen társaság kellős közepén.
Amúgy pedig legyen kedvestörődőőszinteésmegbízható.
Lassan felemészt a szeretethiány.
Peace Out
.jpg)
0 comments:
Megjegyzés küldése